ANYAGOK - 2 db régi bakelit lemez - 1 db rossz CD  meghajtó - grillfólia - sokeres rézdrót - bútorlap - vékony fémlemez - 2 db műanyag vonalzó - 2 db fém doboz - 2 db üveg tégely

FORGÓRÉSZ

A legnagyobb probléma a koncentrikus forgatás, hiszen ha egy kicsit ferde a rögzítés, akkor a lemez nagyon billeg, amit az elektródák nem tudnak követni. Ezért egy rossz CD vagy DVD olvasóból szereltem ki a „csapágyazás”.

A pirossal jelölt rész az olvasófej. Ez két tengelyen csúszik. Szükségünk lesz az egyik tengelyre és az olvasófej műanyag részére is.

A CD tartására szolgáló tárcsa is kell. Ezt le lehet húzni a meghajtó motor tengelyéről, és pontosan illeszkedik bele a kiszerelt hosszabb tengely.

A tengelyre ráhúztam a tárcsát úgy, hogy átlógjon a lemezen, mivel a másik oldalra is raktam egy másikat. Ezeket ragasztóval rögzítettem is.  


Az így elkészült forgórészre kell ráragasztani a grillfóliából kivágott köröket. Mégpedig egyenletesen elosztva 6 darabot.
A pontos munka érdekében készítettem egy sablont. Ezt 300 dpi-vel kell kinyomtatni, hogy a mérete pontosan jó legyen a lemezhez.

Érdemes több példány használni, mivel csak a lemez egyik felét fedi le. A köröket is ezzel a sablonnal vágtam ki.

ÁLLÓRÉSZ

Az állórész a másik bakelit lemezből készül. Ennek a közepén lévő lyukat kicsit ki kell bővíteni, hogy a csapágyunk átférjen rajta.

Az állórészre csak 4db kör kell úgy, hogy 2-2 össze legyen kötve egy fóliacsíkkal.

Az állórészt és a csapágyat is egy bútorlapból álló álványra csavaroztam. Szintén erre csavaroztam a forgató motort is.


Az állórész két fólia körére kell csavarozni két fém szalagot, amelyeket majd a végén ráhajlítunk a forgórészre. Ezek vezetik át a hátsó részről a töltéseket, a forgórész első részére. A fém szalagokra egyszerűen szigetelő szallagal ragasztottam rá a többeres réz drótot. Úgy kell beállítani a drótot, hogy lazán érintkezzen a forgórésszel. Ezeknek surlódniuk kell forgás közben.

ELEKTRÓDÁK

Az forgórész elő rögzítettem az elektródákat. Ezeket is búrorlap álványra csavaroztam egyetlen csavarral. Így könyen elforgathatók, ha nem működne a gép.

Az első elektróda a semlegesítő elektróda szintén többeres rézdrótból készült, és szigetelő szalaggal rögzítettem a műanyag vonalzóra. Ennek kb. 45 fokos szögben kell állnia, de gyakran állítani kell a maximális feszültség eléréséhez.

A töltéseket leszedő elektródákat vékony réz lemezre ragasztottam úgy, hogy a szálak külön álljanak. Ezek az elektródák ne érjenek hozzá a forgórészhez, mivel a csúcshatást kihasználva szedi majd le a töltéseket.

TÖLTÉSEK TÁROLÁSA

Az eredeti változatban két kondenzátort használtak a töltések tárolására. Ott a kondenzátorok külső fém része földelve volt, ezért a belső fém részeken tárolódott a pozitív és a negatív töltés. Én két fém dobozt használtam. Ezeket persze le kellett szigetelni a földtől. Szigetelőnek két üveg tégelyt használtam. Ezekbe egyszerűen csak belevezettem a két réz drótot, amelyek leszedit a töltét a forgó részről.

BEÜZEMELÉS

Az összeszerelt álló- és forgórészre ráhajtottam a két fém lemezt és beállítottam a réz elektródákat. Ügyeljünk arra, hogy a forgásiránnyal megegyező irányba nézzenek az elektródák. Utána a motorra kis feszültséget adtam, hogy lassan kezdjen forogni. Ha nem akad, akkor lehet növelni a fordulatszámot.

A két fém dobozt nagyon közel helyeztem (kb. 2-3 mm). Ha nem szikrázik középpen, akkor igazítani kell az elektródákon. Főleg a semlegesítő elektródát érdemes elforgatni.

MÓDOSÍTÁSOK

A fém dobozok helyett energiaitalos dobozokat is kipróbáltam. A videón megfigyelhető az erőhatás, amivel a két doboz vonzza egymást.


 Ezen a videón pedig a fém dobozokra mágnesekkel rögzítettem két acélgolyót:

Régóta próbálkozom egy elektrosztatikus generátor elkészítésével. Olyan megoldást kerestem, ami házilag elkészíthető és nem igényel különlegesebb anyagokat vagy technológiát.

Az internetet átnézve találtam ezt a régi megoldást: